Nikodém Zsigmond
Kalandok az irodalom, a történelem, a szinkron és a fotózás világában.

Honnan származik? - Szarvashiba

 

Időt, fáradságot, valamint barátaim és üzletfeleim idegrendszerét nem kímélve újabb sötét titok kulcsára derítettem göngyöleget.

 

 

Napok óta képtelen vagyok aludni éjszakánként, amiben igen elhanyagolható szerepet játszik az a tény, hogy általában éjszakás vagyok. Folyton egyetlen kérdés köré csoportosulnak a gondolataim: honnan ered a „szarvashiba” szavunk?
Avagy köznapibban: mi az etimológiája?

Nos, a kérdés megválaszolása nem is olyan egyszerű, mint hinnénk, ugyanis az etimológiai szótár nem igazít el minket e talányban. Így maradt másik kedvenc nyomozati módszerem, a kínvallatás, amit rendre közvélemény-kutatásnak álcázok, de csak a kóbor apácák megtévesztése céljából, kiknek vajszíve és szűzies erénye nem bírná a köröm- és szájtépés vérfagyasztó látványát.

Haladjunk tehát a nyilvánvalóan komolytalan magyarázattól az egyre valószínűbbek felé:

Ahogy Móricka elképzeli:
„Szerintem ez tényleg a vadászathoz kapcsolódik. Úgy képzelem, hogy az egyszeri vadász előtt felsejlett egy nagytestű, alacsony alak, és felette az ágakat agancsnak képzelte a forma fején. Odadurrantott, mire vadásztársa letolt gatyával felsikoltott, merthogy ő guggolt ott, miután keresett egy eldugott zugot, ahol elvégezheti a nagydolgát.
Ez szar-vas-hiba.”
Nem egy szépségdíjas szófejtés, annyiban azonban mégis közel áll a valósághoz, hogy nem a szarvas a jelző szótöve. Bravó, Móricka!

NEMECSEK ERNŐ ezt írta, átvéve az etimológiai szótár találgatását:
„A szarvashiba meg nem a szarvasból eredhet, hanem a látható, feltűnő jel ellenére (mint a szarvas hatalmas agancsa) elkövetett hibára utal.”

Ez olyasfajta absztrahációt jelentene, amelyet a néplélektől idegennek gondolnánk. Nem a szarvasra gondol, miközben szarvast mond? De ernőnek igaza van abban, hogy a kifejezésnek nincs köze a szarvashoz. Annak ellenére sincsen, hogy szinte eposzi jelzője lett a „bődületes, bőgő”. Bravó, ernő!

Keisla ezt írta – nem szó szerint:
A régi magyarok főméltóságait szarvasnak hívták, ők hozták a közösség életét befolyásoló, nagy horderejű döntéseket. Ha ők hibáztak, az kapitális, mindenkit érintő hiba volt. Innen ered a szarvashiba.
Egészen hihető magyarázat. Bravó, Keisla!

A Magyar Televízió Szarvashiba c. műsorának keretjátéka azt sugallja, hogy a kifejezés a Csodaszarvas legendájához kapcsolható. Elvégre Hunor és Magor rendre elvétették, vagyis elhibázták a Csodaszarvast, és úgy csalta az őket egyre messzebbre a lápos Meotisz földjétől. Ám ha ez lenne a szó eredete, kétségkívül pozitív töltettel kellene bírnia, miként a szép alán tündérek és Dul leányai is bírtak a két ifjú dalia és nemkülönben deli leventéik pozitív töltetével.

A tudománytörténet is szolgál egy szarvasos szarvashibával. (Idézet Dr. Vajta Gábortól:) "William Harvey (1578-1657), a vérkeringés felfedezője volt az első, aki kijelentette, hogy nincs női sperma. E nagyszerű és vitathatatlanul igaz felismerésével egyidőben azonban kutatásainak egy másik eredményét is publikálta. E szerint a férfiúi spermának nincs semmiféle szerepe a megtermékenyítésben. Az ember azt hinné, komoly tudós ilyet nem állíthat, ám Harvey következtetése mosolyogtató ugyan, de nem teljesen alaptalan. I. Károly királytól ugyanis nagyvonalú támogatást kapott szaporodásbiológiai kísérleteihez: szabadon használhatta a windsori kastély vadasparkját. A park pedig tele volt szarvasokkal. Harvey 12 éven át figyelte őket, és elemezte a viselkedésüket. Hihetetlen pechjére ezeknél az állatoknál - igen praktikus módon - a megtermékenyítést követően az embriófejlődés a kezdeti stádiumban leáll, és csak hónapok múltán folytatódik, hogy a születés a meleg évszakokra essék. Így aztán a sperma-bevitel és a fogantatás közötti ok-okozati összefügés nem volt kimutatható és tudományosan igazolható. Harvey klasszikus mondása: "Ex ovo omnia!" (Minden élő a tojásból, vagyis a petesejtből ered) a mai napig kedvelt mottó."
Ez a történet oly mellbevágó, hogy hajlamosak volnánk elfogadni a "szarvashiba" forrásának.

Ám a valóság nem ez. Ugyanis a szarvashiba (ahogy azt a Nyevtudományi Intézettől megtudtuk) már a 13. században, vagyis jó 300 évvel Harvey előtt felbukkan írásos emlékeinkben. Ennek pedig csak egy logikus magyarázata lehet: az, hogy ezt a kifejezésünket is a kereszténységnek, egészen pontosan a latin kereszténységnek, még pontosabban a Biblia latin fordításának köszönhetjük.

Igen, Hölgyek és Urak, a szarvashiba feltehetően nem más, mint egy leiterjakab.
Tudjuk, mi a leiterjakab? Nem?
Na!
A leiterjakab súlyos fordítási hiba. A kifejezés onnan származik, hogy egy Ágai Adolf nevű újságíró (többek között a Borsszem Jankó tehetséges munkatársa) fiatal korában - ami úgy a 19. század végére esett - a Jacobs Leiter, azaz a Jákob lajtorjája fordulatot Leiter Jakabnak fordította.

Ilyesmi történt a szarvashibával is. Az elkövetőt ez esetben is ismerjük: Szent Jeromos a neve, és vélhetően nem ezért a tévedéséért avatták szentté.
Szent Jeromos - a Vulgatában – egyszerűen felszarvazta Mózest! Hogy ez miként történhetett meg? Nem úgy, ahogyan ezt a mai, mássághoz szokott világban képzelnénk. Hanem így:

„Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyről – a tanúság két kőtáblája Mózes kezében volt, amikor lejött –, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre ragyogott, mivel vele beszélt” – olvashatjuk a 2Móz 34,29-ben.

Az eredeti héberben a káran (qaran) ige áll, amely a kerep – „szarv, szaru” szócsaládhoz tartozik. Az ige jelentése: szarvszerű sugarakat bocsát ki; sugároz; ragyog. A szemita képzelőtehetség a napsugarakat szarvhoz hasonlította. Így szokták a gyermekek is a Napot ábrázolni: a Napot körülvevő „szarvak” a napsugarakat jelképezik.

Csak Szent Jeromos Vulgatája fordította szöveghelyünket a szófejtés alapján szarvval: „et ignorabat quod cornuta esset facies sua” (és nem tudta, hogy arca felszarvazott). A Szent István Társulat által 1930-ban kiadott ószövetségi Szentíráshoz írt kísérőszövegében Takáts Ernő professzor megjegyzi: „A latin fordítás a sugárzik szó helyett mind a három helyen (29, 30, 35. vers) szó szerint azt írja, hogy – fénysugarakból – szarva volt Mózes arcának: e kifejezés következtében szokták Mózest két szarvval ábrázolni.”

Úgy képzelem, hogy e tévedés után az apát úr megkérdezte ügybuzgó szerzeteseit, ki vállalna egy fordítást eredeti héberből? Jeromos persze, jelentkezett. Mire az apát úr megrótta: „Jeromos, fiam, a múltkori szarv-as hiba után jobb, ha maga nem fordít egy ideig!”

Azóta a latin egyházban Mózes képén, szobrán megjelent a szarvpár. A leghíresebb példa rá a római San Pietro in Vinculi (Bilincses Szent Péter) templomban, II. Gyula pápa síremlékén a Mózes-szobor, Michelangelo egyik remekműve.

 

 

Hírek

  • Hupikék törpikék
    2011-07-12 13:35:51

    Elkészült életem talán legnyomasztóbb szinkronja a Hupikék törpikék élőszereplős/animációs moziváltozatához. Generációk kedvenc sorozatának szereplőit újra szinkronizálni az eredeti hangok kényszerű nélkülözésével igen hálátlan feladat, és pontosan tudom, hogy nem úszom meg anyázás, illetve hülyézés nélkül.

    Ha csak szóba kerül a sorozat, mindenkinek két színészóriás, két ikon ugrik be: Sinkovits Imre, a sosem haragvó, szeretettel kormányzó Törpapa szerepében, és Haumann Péter, az önmaga gonoszságába szerelmes, őrült és habókos varázsló, Hókuszpók zseniális megszólaltatójaként. Sinkovits Imre azonban már nincs közöttünk, a maga mögött hagyott űrt senki sem képes betölteni, ő egyike a pótolhatatlan színművészeinknek. Haumann Péter pedig hosszú töprengés után végül úgy döntött, nem vállalja az ezúttal élőszereplőként tobzódó, a negyvenes éveiben járó Hank Azaria által játszott Hókuszpók szinkronizálását.

    Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

    1. Meg lehet próbálni valamiképpen utánozni az eredeti hangokat. Csakhogy mind Sinkovits Imre, mind Haumann Péter olyan egyedi, megimételhetetlen színjátszást és ízt képviselt, ami eleve reménytelenné tette volna az efféle vállalkozást.

    2. Újra kell alkotni a törpikék és Hókuszpók hangját. Ennek meg az a túlbecsülhetetlenül nagy kockázata, hogy a sorozat ismerői és rajongói csalódni fognak, mert kedvenc szereplőik nem kedvenc hagjukon szólalnak meg. Természetesen tisztában voltunk ezzel a kockázattal, mégis ezt a megoldást kellett választanunk. A moziváltozatban senki sem kaphatta vissza régi, 25 évvel ezelőtti hangját. Az új szinkronnál minden törekvésünk arra irányult, hogy szűz füllel hallgatva minden percében élvezhető, vicces, kalandos, játékos filmhangot készítsünk, kiaknázva a Tóth Tamás szellemes szövegében rejlő összes lehetőséget, és hogy minden szereplő olyan egyéni, jól azonosítható stílusban beszéljen, hogy egy gyerek - hupikék törpplüssökkel való játszás közben -, vagy az anyukája/apukája - mesélés közben - egymaga megszólaltathassa az összes karaktert.

  • Hereafter - Azután
    2011-01-14 18:29:14

    Ma elkészült a Clint Eastwood rendezte Hereafter c. film szinkronváltozata. A magyar forgalmazó Azután címmel jelenteti meg DVD-n. A főbb szereplőknek Stohl András, Zsigmond Tamara, Fullajtár Andrea, Bogdányi Titanilla, Anger Zsolt, Harsányi Gábor és a kiskamasz Glósz András kölcsönözte a hangját.

    Clint Eastwood megint érzékenyen dolgozott fel egy mindenkit érdeklő, ám sokak által megmosolygott témát, a túlvilág kérdését. Miközben a film minden percéből árad a profizmus, a rendező egészen hihetetlen emberséggel, szeretettel vezeti színészeit. Halálbiztosan érez rá a lélekbe markoló, drámai pontokra, és nem kapkod. Kivárja, hogy a színészek minden apró rezdülése felszínre bukkanjon, hogy a szereplők elhiggyék azt, amit el akarnak (és el is tudnak!) hitetni. Ott, a szemünk láttára, velünk együtt élik meg mindannyiunk atavisztikus tragédiáit.

    A magyar művészek az első másodpercben felismerték, hogy egy nem mindennapi művel van dolguk, s ennek megfelelően szívüket-lelküket beletették a produkcióba, sokszor engem is meglepve magasan léc feletti teljesítményükkel. Fullajtár Andra például valóságosan is kiborult, igazi könnyeket sírt, mikor elszakították az anyától egyetlen életben maradt gyermekét. Megrázó és szép pillanatok voltak.

    Ajánlom mindenkinek. Aki hisz, annak azért, aki meg nem, annak azért.

Honlap készítés ingyen

Szavazás

Mi a véleményed a filmek szinkronizálásáról?
A szinkron nem más, mint hamisítás.
A jó szinkront szeretem, de egyre kevesebb ilyen van.
Szeretem a szinkront.
Erefeti nyelven nézem a filmeket, felirattal.
Asztali nézet